Interjú Dean DeBlois-szal
Shapira 2010.03.09. 16:01

Az Így neveld a sárkányodat hivatalos honlapjára felkerült egy újabb rövidke interjú, melyet Dean DeBlois-szal, a film írójával és egyik rendezőjével készítettek. Én már megszokott "hagyományomhoz" híven lefordítottam, a végeredményt a tovább gomb mögött tudjátok megtekinteni.
Az interjúnak csak azon részeit fordítottam le, melyek a filmről szólnak.
Nehéz volt egy 3D-s animációs filmet rendezni, ami ráadásul rengeteg akciójelenettel van tele?
Nem, épp ellenkezőleg - a 3D felszabadít. Ez segített nekünk mindig, mikor elakadtunk. Egy repülős jeletnél a 3D közbelépése után olyan érzésünk támadt, mint ha mi is a sárkány hátán repülnék - még a repüléssel járó, bizsergető érzést is megtapasztalhattuk. A közönség az utóbbi időkben igencsak megkedvelte a 3D-t, s mivel a DreamWorks utóbbi filmjei ebben készültek, a hagyományt nem szakíthattuk meg. Az én dolgom, hogy összerakjam a sztorit, elmeséljem a történetet, az animátoroknak az, hogy mindezt létrehozzák. A 3D pedig egy kiegészítő elem, egy dísz, mely felemelő élménnyé teszi a filmet. A 3D akkor jó, ha valóban elhiteti a nézővel, hogy a sárkány és lovasa előtte áll, ha úgy érzi, megérintheti őket, ha az egész igazinak tűnik.
Mi volt a legnagyobb kihívás az Így neveld a sárkányodat készítése során?
Ami a legtöbb problémát okozta, az az idő volt – vagy annak hiánya. Már több mint egy éve csak szerkesztgettük a történetet, színeztük a képkockákat, designt csináltunk, elkészítettük a helyszíneket, hangot kevertünk a jelenetek alá… A készítésre kapott pénzt pedig nem vághattuk a sarokba. Nem kaptunk tőkét a hibák kijavítására, mindent pontosan kellet csinálnunk. A csapat azt akarta, hogy ebből a sztoriból kihozzuk a maximumot, azt, amit csak lehet. Szerencsére, amint már megszoktuk a filmkészítést, felfrissített minket, jól éreztük magunkat általa. A végeredmény olyan lett, hogy sohasem fogod gondolni: ezt a filmet az idővel és a pénzzel való hajszában készítették el.
Mit remélsz a közönség reakciójával kapcsolatban?
Remélem, hogy a közönség át fogja érezni a történetet, szeretni fogja ezt a filmet. Ez az egyetlen, amit remélek, mert ezért jó filmet nézni. Ha az emberek megértik a mondanivalót, együtt éreznek a karakterekkel, az már nagyon jó, de a legjobb az, ha úgy érzik, valami titkosnak a részei lettek, ha azt képzelik, egy kalandban vettek részt. Egy-két óra a napi gondok nélkül. Minden, amit tettünk, azért tettük, hogy a közönség beleérezze magát a filmbe, átérje a történetet. A legfőbb, amit remélünk, az az, hogy a nézők megszeressék és átéljék Hiccup vikingvilágát, és ez az érzés elkísérje őket még hosszú, hosszú időkön át.
|